Közösségi média és mentális egészség: a jó, a rossz és az ismeretlen
A közösségi média mindenhol jelen van – így tartjuk a kapcsolatot, követjük a trendeket, és fejezzük ki önmagunkat. De vajon segíti vagy rontja a mentális egészségünket? Az igazság az, hogy ezt még nem tudjuk teljes bizonyossággal. Miközben a politikusok korhatár-bevezetést és figyelmeztető címkéket szorgalmaznak a TikTokon, Instagramon és YouTube-on, a szakértők szerint a helyzet ennél sokkal összetettebb, mint azt mondani, hogy „a közösségi média rossz”.
A közösségi média árnyoldalai
Nem kérdés, hogy a közösségi médiának vannak negatív hatásai:
• Az algoritmusok eltorzíthatják a valóságot, és nem mindig egészséges vagy pontos tartalmakat juttatnak el hozzánk.
• Az értesítések függőséget okoznak, megnehezítik a koncentrációt és a megfelelő mennyiségű alvást.
• Az anonimitás táptalajt ad az online zaklatásnak – az emberek olyan dolgokat is leírnak, amit élőben nem mondanának ki.
• Az állandó összehasonlítgatás alááshatja az önértékelést, mivel a befolyásolók és a filterek irreális szépségideálokat közvetítenek.
Ezek a tényezők egyes fiataloknál szorongást, depressziót vagy akár önsértő viselkedést is kiválthatnak. Ezért is szorgalmazzák a törvényhozók a szigorúbb szabályozásokat – például korhatárokat, adatvédelmi intézkedéseket, és olyan szabályokat, amelyek megakadályozzák, hogy a platformok kiskorúakat célozzanak meg hirdetésekkel.
A pozitív oldal: digitális mentőöv
A kockázatok ellenére a közösségi média nem csak rossz. Sokak számára életmentő lehet – különösen azoknak, akik a való életben elszigeteltnek érzik magukat.
Dr. Linda Charmaraman, a Wellesley Nőkutató Központ kutatója kimutatta, hogy a közösségi média segíti a marginalizált csoportokhoz tartozókat a kapcsolódásban. Az LMBTQ+ fiatalok, a színes bőrű diákok és más, kevésbé reprezentált csoportok számára ezek a platformok a közösséghez tartozás élményét nyújtják.
Vegyük példának Arianne McCullough-t, a 17 éves egyetemi hallgatót. Ő az Instagramot arra használja, hogy kapcsolatba lépjen más fekete diákokkal a főként fehér hallgatókból álló egyetemén. „Tudom, milyen elszigetelő érzés, amikor úgy érzed, te vagy az egyetlen fekete ember egy adott térben” – mondja. A közösségi média révén támogató közösséget épített ki, ami enyhíti az egyetemi magány érzését.
Tényleg megoldás a közösségi média betiltása?
Néhány amerikai állam már elfogadott törvényeket, amelyek korlátozzák a fiatalok hozzáférését a közösségi médiához, mentális egészségük védelmére hivatkozva. De a szakértők figyelmeztetnek: ezek a tilalmak visszaüthetnek.
Egy országos jelentés szerint a fiatalok kizárása a közösségi médiából azt eredményezheti, hogy épp azoktól a támogató rendszerektől esnek el, amelyekre a legnagyobb szükségük lenne. Az egyes államok ezért inkább az adatvédelemre és a digitális tudatosságra fókuszálnak, oktatva a gyerekeket a tudatos és felelős használatra.
Dr. Jenny Radesky gyermekorvos és közösségi média-szakértő szerint a probléma nem egyszerűen az, hogy a gyerekek használják ezeket a platformokat, hanem az, ahogyan azokat úgy tervezték, hogy minél tovább ott tartsák a felhasználókat: kattintásra, vásárlásra és görgetésre ösztönöznek. Úgy véli, a közösségi média cégeinek nagyobb felelősséget kell vállalniuk a fiatal felhasználók mentális egészségére gyakorolt hatásukért.
A lényeg
A közösségi média nem teljesen jó vagy rossz – minden attól függ, hogyan használjuk. Miközben káros tartalmakat terjeszthet, és irreális elvárásokat alakíthat ki, mégis lehetőséget ad az összekapcsolódásra és a támogatás megtapasztalására azok számára, akiknek erre legnagyobb szükségük van. A kulcs az egyensúly: csökkenteni a káros hatásokat, miközben teret engedünk a pozitív közösségi élményeknek.
Miközben a törvényhozók, a szülők és a techcégek vitáznak a közösségi média jövőjéről, egy dolog biztos: ez a világ nem fog eltűnni. Ahelyett, hogy egyszerűen betiltanánk, a cél inkább az kell legyen, hogy biztonságosabb, egészségesebb digitális teret alakítsunk ki mindenki számára.