A stressz az élet természetes része: segít reagálni a kihívásokra, és rövid távon növelheti a teljesítményt. Ám amikor a stressz állandósul, a szervezet „riasztórendszere” folyamatosan be van kapcsolva – és ez idővel kimeríti a testet.
A tartós stressz hatására a mellékvese kortizolt termel, amely rövid ideig hasznos (fokozza a figyelmet és az energiát), de hosszú távon káros. A krónikusan magas kortizolszint növeli a vérnyomást, elősegíti a hasi zsír felhalmozódását, és gyengíti az immunrendszert. A stressz hatással van az alvásra, az emésztésre és a szívritmusra is.
A pszichológiai kutatások szerint a stressz nem önmagában ártalmas, hanem az, ahogyan megéljük. Ha megtanuljuk kezelni, akár erőforrássá is válhat. A relaxációs technikák – például a mély légzés, a meditáció, a jóga vagy a természetben töltött idő – bizonyítottan csökkentik a stresszhormonok szintjét és erősítik az immunrendszert.
A társas kapcsolatok is védőfaktort jelentenek. Egy támogató barát, családtag vagy közösség jelenléte csökkenti a szorongást, és segít más nézőpontból látni a problémát.
A stresszt nem tudjuk kiiktatni az életünkből, de megtanulhatjuk irányítani. Ha tudatosan odafigyelünk a testünk jelzéseire, rendszeresen mozgunk és időt szánunk a pihenésre, a stressz nem ellenség, hanem tanító erő lehet.
Forrás:
Dusan V Backovic et al. (2013): Stress and mental health among medical students, Srp Arh Celok Lek., 141(11-12):780-4.
doi: 10.2298/sarh1312780b.
Habib Yaribeygi et al. (2017): The impact of stress on body function: A review, EXCLI J., 21:16:1057-1072.
doi: 10.17179/excli2017-480.