Az alvás nem csupán passzív pihenés, hanem az agy és a test egyik legaktívabb időszaka. Miközben mi pihenünk, az agy „nagytakarítást” végez: feldolgozza a nap eseményeit, megerősíti az emléknyomokat, és eltávolítja az idegsejtek működése során keletkezett salakanyagokat. A kutatások szerint az alvás során egy speciális rendszer, az úgynevezett glia-rendszer, aktívan kimossa az olyan fehérjéket, mint a béta-amiloid, amelyek felhalmozódása az Alzheimer-kór kialakulásával is összefügg.
A megfelelő mennyiségű és minőségű alvás (általában napi 7–9 óra felnőtteknek) kulcsfontosságú a koncentráció, a memória, a hangulat és az immunrendszer működése szempontjából is. A tartós alváshiány viszont hormonális egyensúlyzavarhoz vezet: emeli a stresszhormonok szintjét, növeli az étvágyat, és hozzájárulhat az elhízáshoz, a cukorbetegséghez és a szívbetegségekhez.
A modern életmód azonban sokunk alvását megzavarja. A mesterséges fény, a képernyők kék fénye, a késő estig tartó munka és a stressz mind eltolhatják a biológiai órát. A szakértők szerint az alvásminőség javítható néhány egyszerű lépéssel: minden nap ugyanabban az időben feküdjünk és keljünk, kerüljük a késő esti koffeint és alkoholt, és lefekvés előtt legalább fél órával kapcsoljunk ki minden képernyőt.
Az alvás nem luxus, hanem a testi és mentális regeneráció alapja. Ha vigyázunk az alvásunkra, az agyunk, a szívünk és a lelkünk is meghálálja.
Források:
Logan Schneider (2020): Neurobiology and Neuroprotective Benefits of Sleep, Continuum, 26(4):848-870., doi: 10.1212/CON.0000000000000878.
Björn Rasch, Jan Born (2013): About sleep’s role in memory, Physiol Rev., 93(2):681-766., doi: 10.1152/physrev.00032.2012.