Paradicsomos halleves, lecsó kölessel, egy körte és kávé zárásként? Vagy gulyásleves, kolbászos lecsó tarhonyával, rétes és a kávé? Az egészséges étrend ismerői tudják, hogy az első menüt egészségesebbnek tartjuk, mint a másodikat, elsősorban a zsiradékokra és a kalóriamennyiségre gondolva. Mostantól az ételek gyulladáscsökkentő hatására is érdemes figyelnünk, mikor ételt választunk vagy megtervezzük az otthoni ebédet.
Egy új tanulmány azt mutatja be, hogy az ételek gyulladáskeltő tulajdonságai milyen mértékben növelik meg a szervezetben megjelenő és tartósan fennálló gyulladásokat, amelyek azután szív-és érrendszeri betegségekhez vezetnek.
Azoknál, akiknek magasabb volt a zöld leveles zöldségek mint a kelkáposzta, spenót, sóska és rukkola, a narancssárga zöldségek mint a sütőtök és a sárgarépa, teljes kiőrlésű gabonafélék, gyümölcsök, tea vagy kismértékben kávé, bor rendszeres fogyasztása, alacsonyabb volt a hosszú távú kockázata a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának,
mint azoknál, akik magasabb mennyiségben fogyasztottak rendszeresen sertés- vagy marhahúst, felvágottat, szalámit, kolbászt, belsőségeket, finomított gabonatermékeket, cukrozott vagy édesített italokat. Más tanulmányok azt mutatták ki, hogy az extra szűz olívaolajat, a zsíros tengeri halakat és a paradicsomot is hozzáadhatjuk a bizonyítottan gyulladáscsökkentő hatású élelmiszerek listájához.
Már csak azért is érdemes megszabadulni a hagyományos magyar konyha ételeitől, mert egy idei korábbi tanulmány szerint a zsírban, sóban és cukorban gazdag, halban és friss zöldségekben szegény kelet-európai koszton élők gyakrabban halnak meg szív- és érrendszeri betegségekben, daganatos betegségekben, így végeredményben az összhalálozás is magasabb az ő körükben. Érdekes az a megfigyelés, hogy a hagyományos ételeket fogyasztók egészségi állapota rosszabbnak bizonyult az ezektől eltávolodott emberekhez viszonyítva, még akkor is, ha azok az egészségtelen, újabban divatos gyorséttermi vagy félkész élelmiszereket fogyasztották.
A hazai egészségadatokat vizsgálva erős figyelmeztető tény, hogy a krónikus betegségek halálozási mutatójában az utolsók vagyunk Európában, miközben a finnek jelentősen előrébb, a 7.-15. helyen állnak, pedig ugyanarról a szintről indultak negyven évvel ezelőtt. Az általános életmóddal és benne az étkezési szokásokkal összefüggően az utolsó harmadban a kontinens keleti felének országai szerepelnek, amelyek közül Csehország és Szlovénia áll a legközelebb a többi országhoz, alig lemaradva Németországtól.
A gyulladáskeltő étkezés mellett a magyar lakosság jelentős része összességében is rendkívül egészségtelen életet él, ami sok szempontból önpusztítónak is nevezhető. A dohányzók számát tekintve legutolsók vagyunk az európai rangsorban, amelyről tudjuk, hogy a legnagyobb kárt teszi az egészségben, emellett alkoholfogyasztásban és önkárosításban is az utolsó ötödben vagyunk az európai rangsorban.
Amikor a magyar konyha megújításáról beszélünk, akkor az alapanyagok újragondolására mindenképpen szükség van, és ezt a gyulladáscsökkentő étel szempontot érdemes az elsők között figyelembe venni a kiválasztásnál.
Tartsuk szem előtt, hogy a gyulladáscsökkentő étrend hasznos az egészség megőrzésében, az immunrendszerünk védelmében, a kardiovaszkuláris események megelőzésében.
Budapest, 2020. november 5.
Dr. Lantos Zoltán, programvezető