Házastársával a kapcsolata inkább rutinszerű? Vannak olyan dolgok, amelyekről nem tudnak nyíltan beszélni egymással? Íme kettő azon 17 kérdés közül, amelyek alapján a házastársi kapcsolatokat értékelték egy olyan vizsgálatban, amelyben szívinfarktuson átesett, 47 éves átlagéletkorú betegek egészségi állapotát elemezték 1 évvel az infarktus után. Az derült ki, hogy a komoly kapcsolati stresszben élő házasok rosszabb gyógyulási eséllyel rendelkeznek, mint a jó házasságban élők.
Rosszabb volt a fizikai és mentális egészségük, az általános és szív- és érrendszerhez kötődő életminőségük, gyakrabban jelentkeztek náluk anginás tünetek és mellkasi fájdalmak, emellett nagyobb volt a valószínűsége annak, hogy egy év elteltével újra kórházba kerülnek. Ezek az eredmények függetlenek voltak a nemtől, az életkortól, a faji és etnikai hovatartozástól, a kiindulási egészségi állapottól, valamint az iskolai végzettségtől, a jövedelmi szinttől és a munkavállalói státusztól.
Az eredmények azt mutatják, hogy a betegeknek, a családtagoknak és az egészségügyi dolgozóknak egyaránt tisztában kell lenniük azzal, hogy a mindennapi életben tapasztalt kapcsolati stressz jelentősen befolyásolhatja az akut szívinfarktus utáni gyógyulást. Különösen, hogy meglehetősen gyakran, az esetek harmadában fordul elő a stressznek ezen formája is, és
a nők nagyobb százaléka (39%) számolt be jelentős kapcsolati stresszről, mint a férfiak (30%).
Az eredmények arra mutatnak rá, hogy szívinfarktus utáni rehabilitáció során az egyéni stressz kezelése ugyanolyan fontos, mint a cukorbetegség és a magas vérnyomás terápiája, amelyek gyakori társbetegségek.
A kutatás eredményei megerősítik a szívinfarktus utáni rehabilitációs ajánlások pszichés vezetésre vonatkozó elemeinek szükségességét és súlyát. Nem kiegészítő kezelésről van szó, hanem a rehabilitáció szerves részéről, a gyógyulást jelentősen befolyásoló kezelési és gondozási folyamatról.
A vizsgálat eredményeiről beszámoló kutatók szerint az egészségügyi szolgáltatóknak be kell építeniük a mindennapi stressz felmérését a betegek ellenőrző vizsgálataiba, hogy kiszűrjék a csökkent gyógyulási eséllyel rendelkező és a további kórházi kezelések magas kockázatának kitett pácienseket. Az ilyen módon kiszűrt betegeket pszichológushoz tudják így irányítani, hogy segítsenek nekik a stresszszint kezelésében és csökkentésében.
A nemzetközi tapasztalatok alapján a nőknek gyakran azt mondják az orvosok, hogy a szívtüneteik a stressz miatt vannak. Most már még biztosabban tudjuk, hogy a stressz hatással van a fizikai egészségünkre.
Ezért többé már nem lehet kifogás, hogy stresszes vagyok.
Ezzel szemben, a káros stressz elkerülése olyan tényező, amely lényegesen hozzájárul fizikai egészségünkhöz.
Budapest, 2022. november 17.
Dr. Lantos Zoltán, programvezető