A szeretet ünnepe idén óvatosan kell, teljen mindannyiunk számára, annak ellenére, hogy a korábbiaknál is jobban vágyunk a találkozásokra, érintésekre, ölelésekre. Az elmúlt hónapokban felgyülemlett feszültség mellett most még fontosabbá vált, hogy az ünnepeket valóban a szeretetnek szenteljük, odafigyeljünk egymásra, és mindent megtegyünk annak érdekében, hogy szót váltsunk szeretteinkkel.
A karácsonykor megszokott ajándékozás, jótékonykodás, odafigyelés, segítség és hála olyan tevékenységek, amelyek a jó érzés mellett kiemelkedően pozitívan hatnak az egészségünkre,
különösen, ha egy nagyobb közösségben állandóvá és fenntarthatóvá tesszük. Egy angliai kísérleti programban a jószívű, támogató kisvárosi közösségnek nagyobb egészségfejlesztő és súlyos betegségeket megelőző hatása volt, mint például a dohányzás abbahagyásának, a túlzott alkoholfogyasztás csökkentésének vagy az elhízás mértékének csökkentésének.
Tervezett módon jószívű és együttérző közösségek hálózatát hozták létre, amely a négyéves vizsgálati időszak végére jelentősen csökkentette a lakosság súlyos egészségügyi veszélyhelyzeteinek előfordulását. Míg a megyében ez idő alatt 30%-kal nőtt a sürgősségi betegfelvétel, a városban mindez 15%-kal csökkent a támogató közösségek létrehozása után. Az egyéni és közösségi jóllétet jelentős mértékben növelő együttérző közösségek nem a szociális ellátás helyébe léphetnek, inkább társadalmi innovációs fejlesztésnek tekintendők három lényeges pont mentén:
Az egyének a család, a barátok és a szomszédok támogató hálózatának könnyű elérhetősége és állandó jelenléte révén gondoskodást és kapcsolattartást, szeretetet és vidámságot kapnak. Mindez növeli a közösségi összetartozás érzését, amely társas lényként alapvető emberi igényünk.
A hazánkban is nagyon gyakori önkéntes tevékenységet megszervezve és összehangolva könnyen elérhető hálózatokat építenek ki az élet mindennapi feladatainak ellátásához, ügyintézéshez, vásárláshoz, főzéshez, takarításhoz, a kert és háziállatok gondozásához.
Aktívan toboroznak és ösztönöznek különböző közösségi tevékenységekben való részvételre mint kórus, gyalogló csoport, társasjáték klub, kávéházi beszélgetés, ahol az emberek barátságokat köthetnek és megoszthatják egymással az életük aktuális eseményeit.
A jószívű közösségek együttesen segítenek csökkenteni az elszigeteltséget és a magányt, valamint az összetartozás érzését adják az amúgy egyre inkább széttagolttá vált társadalomban. A hazai kutatások azt mutatják, hogy ilyen típusú, jószívű és együttérző közösségek jellemzően nagyon szűk körben valósulnak meg, általában csupán néhány barát között vagy a legszorosabb családi kötelékek mentén. A fogyatékos vagy krónikus betegek támogatására is alig van jó példa. Erre jelzésértékű a hazai sclerosis multiplexben szenvedő betegek támogató környezetének helyzete. A betegség leggyakrabban fiatal nőknél jelenik meg, akik esetében a korán elkezdett kezelés és személyre szabott életmódtámogatás jellemzően teljes értékű életet eredményez hosszú évekig. Ez a támogatás nálunk a leggyengébb Európában, miközben a V4-ek másik három országa messze előttünk jár, nem beszélve Litvániáról és Észtországról, akik a középmezőnyt képviselik.
Amikor egészségünk karbantartásáról beszélünk, mindezek alapján a szeretetre és jószívűségre is kell gondolnunk, hiszen
a támogató, együttérző közösségeknek óriási erejük van, jelentős mértékben járulnak hozzá a súlyos betegségek megelőzéséhez.
Emellett ugyancsak kutatások eredményeiből tudjuk, hogy a szeretetteli kommunikáció, az érintés, a hála gyakorlása, valamint a jótékonykodás és önkéntesség javítja az adó ember egészségét. A szeretet ünnepének időszakából mindezt ki kell terjesztenünk egész évre, és akkor sokkal egészségesebbek leszünk.
Budapest, 2020. december 23.
Dr. Lantos Zoltán, programvezető