Egy új kutatási eredmény szerint sokkal többen vagyunk védettek az új koronavírus elleni fertőzés ellen, mint amit eddig tudtunk, emellett pontosabb képünk van, miként terjed a vírus, kik fertőznek, melyek a kockázatos események, személyes találkozások. És azt is egy új tudományos vizsgálatból tudjuk, hogy az immunrendszerünket pszichoszociális módszerekkel is javíthatjuk.
A korlátozások jelentős részének feloldása mellett még itt él velünk a fizikai távolságtartás és a maszkviselés a mindennapjainkban, és a hírek már a járvány második hullámáról szólnak, azt latolgatva, hogy vajon mikor jön, mekkora lesz, és ha itt van, hogyan kezeljük. Eközben a tudományos kutatások eredményei egyre pontosabb képet adnak arról, hogyan tudunk együtt élni ezzel a vírussal, amely mára már a világ minden pontjára eljutott.
Talán a legfontosabb új ismeret, hogy sokkal többen vagyunk védettek, mint ahogy azt eddig tudtuk.
Az korábban is látszott, hogy a vírusterjedési-modellek és a megbetegedési előrejelzések, valamint a tényleges adatok között jelentős eltérések voltak a kezdetektől fogva. Jelentős számú hiányzó fertőzött volt az adatok szerint, mintha az emberek egy részén nem fogna a vírus. És egy mostani immunológiai kutatásból kiderült, hogy ez valóban így lehet. A szervezetünk elsődleges védelmi vonalában működő T-sejtek majdnem minden második embernél megvédenek a vírusfertőzéstől. Ráadásul ezek a védekező sejtek akkor is aktívak lehetnek, ha ezzel az új koronavírussal nem találkoztunk, csak valamilyen hasonlóval, aminek van néhány ugyanolyan típusú felszíni fehérjéje. Ez az úgy nevezett immunológiai keresztreakció lép működésbe az emberek egy részénél, és ezáltal az is védelmet nyújt náluk, ha korábban átestek egy náthás fertőzésen.
Amennyiben a T-sejtek nem nyújtanak védelmet, működésbe lép az immunrendszer újabb védelmi vonala az ellenanyagok termelésével, amit a sokszor leírt szerológiai tesztek az IgM és IgG immunglobulinok mennyiségével mérnek. Ez a védekezési mód jóval kevesebb embernél lépett most működésbe az új koronavírus járvány során, különböző mérések szerint Európában 1 – 8,5% az ellenanyagot termelt emberek aránya, országonként és azon belül is régiónként eltérő mértékben.
Az esetek elemzése arra is rámutat, hogy elsősorban zárt térben terjed a vírus, különösen olyankor, amikor legalább tíz percig vagyunk együtt szemtől szemben beszélgetve.
Ezeket szuperterjesztő eseményként nevezték el.
Ilyen esetekben is akkor nagy a csoportos fertőzés esélye, ha van egy úgy nevezett szuperfertőző ember, akiben sok aktív vírus szaporodott el. Ez az előzetes eredmények alapján éppen a tünetek megjelenése előtt jellemző a fertőzés lefolyása során. Éppen emiatt nehéz a célzott közösségi védekezés, az fertőz a legjobban, akinek még nincsenek tünetei.
Mivel a vírus és annak nyomán a COVID-19 itt él közöttünk változó intenzitású terjedéssel, olyan védekezési módszereket kell alkalmaznunk, amelyek lehetővé teszik a közel megszokott, bezárkózás nélküli életet. A tapasztalatok megerősítik mindazt, amit a korábbi, Ázsiában és Afrikában terjedő járványok alapján tudunk. Az egészségügyi dolgozókat kell a legjobban védenünk, mert enélkül az egészségügyi intézményekben terjed legjobban a járvány. Valós idejű tünetmegfigyelési és kontaktkövetési rendszert kell működtetni, mert a tünetek megjelenésekor felgöngyölített esetleges fertőzöttek beazonosításával a továbbfertőződés megállítható. A fizikai távolságtartás a 10 percnél hosszabb, zárt térben történő zajló események során a legfontosabb, idegenek közötti közeli szemtől szemben találkozások esetén indokolt a maszk viselése, és akkor is, amikor valakinek tünetei vannak.
Mindemellett az
immunrendszerünk erősen tartása az egyik legfontosabb védekezési lehetőségünk.
Az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás, a rendszeres mozgás és elegendő alvás mellett a kiegyensúlyozott lelkiállapotunkra is figyelnünk kell. Ennek fontosságát hangsúlyozza az a legújabb tudományos elemzés, ami azt igazolja, hogy a pszichoszociális, stresszkezelő módszerek alkalmazása, a lelki egyensúly elérése támogatja az immunrendszer védekezőképességét. Ez arra is felhívja a figyelmet, hogy a félelem helyett az aktív védelemre van szükségünk az előttünk álló hónapokban.
Budapest, 2020. június 14.
Dr. Lantos Zoltán, programvezető