Ülés-kerülő iskolák

Az iskola – kis túlzással – az ülésről szól. Már az óvoda nagycsoportjában azon aggódunk, hogy örökmozgó 5-6 éves gyerekeink, hogyan szelídülnek majd bele a 45 perces ülésekbe. Pedig valójában az iskoláknak kellene a gyerekek mozgásigényéhez alkalmazkodniuk, hiszen a sok ülés egészségtelen. Ehhez adnak tippeket kutatók nem csak iskoláknak, de döntéshozóknak és szülőknek is.

A kérdés bonyolult, mert az ülő tevékenységek, az egészség és az iskolai teljesítmény komplex módon függnek össze. Például aki sok időt olvas otthon, az jobban teljesít a suliban, viszont lehet, hogy egészségügyi problémái adódnak a sok ülve töltött idő miatt. Igaz ez a képernyő összefüggéseiben is. A képernyőidő is általában ülő tevékenység, ami nem jó, de közben sokaknak ez jelenti a fejlesztés, tanulás valamilyen formáját.

A kanadai kutató és csapat így azzal állt elő, hogy ülő tevékenységekből nem ülő tevékenységeket alkossanak, illetve kidolgozták, hogy milyen gyakran kell megszakítani az ülést, hogy ne okozzon károkat.

Szerintük így néz ki egy egészséges iskolai nap:

  • Ülés-megszakítás mozgással:
    • legalább 30 percenként a 5-11 éves korosztálynak
    • legalább 60 percenként a 12-18 éves korosztálynak
    • Milyen aktivitásokra gondolhatunk? Állás, nyújtás, átsétálni egy másik terembe, aktív órák, aktív szünetek
  • A házi feladat egy része legalább legyen mozgásos, és az ülő házi feladat korlátozódjon 10 percre évfolyamonként, azaz 10 perc az elsősöknek, 20 perc a másodikosoknak, 30 perc a harmadikosoknak, és így tovább…
  • A képernyőidő mindig legyen értelmes tevékenység mentálisan és fizikailag, és legyen pedagógiai célja.
    • Korlátozzuk a képernyő előtt tötltött időt, különösen az 5-11 éves korosztályban
    • Tartsunk szünetet legalább 30 percenként
    • Ne kelljen a gyereknek „multitaskingolnia” (egyszerre több media eszközt használnia) se a suliban, se otthon házifeladat készítése közben
    • Alvásidő előtt legalább egy órával már ne képernyőzzenek
  • Az ülő tanulási tevékenységeket helyetessítsük mozgásosakkal, amikor csak lehet (ez lehet álló is), a képernyő-alapú tanulást pedig helyettesítsük képernyőmentes aktivitásokkal pl. kültéri óra, múzeumlátogatás, kertészkedés, kirándulás stb…
    • Példák: álló munkaállomások, bizonyos feladatokat állva végezzenek, verset mondani/tanulni lehet sétálva is, összeadás-kivonás mozgással egybekötve, biológia óra a szabadban stb…

Az iskoláknak óriási szerepe van a gyerekek egészségre nevelésében, úgyhogy nagyszerű lenne ha ezeket a megoldásokat integrálnának tantervükbe.

Nógrád, 2022.05.31.
Mózer-Zima Katalin