A jó egészség nem csupán az egyéni szokásainkon múlik, hanem a közösségünkön is. Egy amerikai kutatás kimutatta, hogy azok az emberek, akik magasabb jól-léttel bíró közösségekben élnek, ritkábban kerülnek kórházba. A tanulmány szerint tehát ahogy élünk, dolgozunk és kapcsolódunk másokhoz, közvetlenül befolyásolja egészségi állapotunkat és az életminőségünket.
A kutatók a közösségi jól-létet több kulcsfontosságú tényező alapján értékelték: társas támogatottság, életcél és motiváció, fizikai egészség, valamint pénzügyi stabilitás. Ezeket az adatokat hasonlították össze a helyi kórházi felvételi arányokkal.
Az eredmények egyértelműek voltak: az erősebb, összetartóbb közösségekben kevésbé volt szükség kórházi ellátásra.
A kutatás szerint, ahol a közösség jól működik, az emberek aktívabbak, jobban kezelik a stresszt, és gyakrabban vesznek részt megelőző szűréseken. Ezzel szemben, ha egy közösség gazdasági vagy társadalmi nehézségekkel küzd, ott gyakoribbá válnak a krónikus betegségek és a kórházi ellátások.
Egyértelmű, hogy a közösségi jól-lét erősítése nemcsak szociális cél, hanem népegészségügyi megelőzési stratégia is lehet. Az oktatásba, szociális programokba és a közösségi terekbe történő beruházások csökkenthetik a kórházi terhelést, miközben hosszú távon mindenki egészségét szolgálják.
Az egészséges közösség éppolyan fontos, mint az egészséges étrend és a mozgás. Ha előtérbe helyezzük a kapcsolatokat, az egyenlőséget és a lehetőségekhez való hozzáférést, olyan környezetet teremthetünk, amely támogatja az egyén és a közösség jól-létét, és a kórházakat azok számára tartja fenn, akik valóban rászorulnak.
Ne feldjük, a valódi megelőzés ott kezdődik, ahol az emberek törődnek egymással.